Menni, vagy maradni?

Amit az iskolakezdésről, vagy annak elhalasztásáról szülőként tudni érdemes

A.) Az óvodában kérheti a szülő, vagy gyám a szakértői vizsgálat, úgynevezett iskolaérettségi vizsgálat elindítását, megfelelő űrlapon, amit az óvoda tölt ki, a szülő beleegyezésével, és amihez a gyermek utolsó védőnői státuszvizsgálatát is csatolni kell.

A Pedagógiai Szakszolgálat elvégzi a vizsgálatokat, amiről szakvélemény készül. Ha a vizsgálatok alátámasztják, hogy a gyermek BTMN-es (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő), vagy SNI-s (sajátos nevelési igényű), tehát bizonyos (rész)képességei még nem kellően fejlettek az iskolakezdéshez, javasolják a gyermek további egy év óvodai nevelését.

A szülő feladata eljuttatni a gyermek óvodájába a szakvéleményt, ezután azt az óvodavezető tölti fel a KIR-be (Köznevelési Információs Rendszer), innentől a szülőnek egyéb teendője nincs, ezen szakvélemény alapján az OH engedélyezi a további egy év óvodai nevelést. A szakértői véleményben megállapított BTMN-es státusz egy év múlva kontrollvizsgálatra köteles, tehát az esetek nagy többségében – kellő fejlesztés mellett – a gyermek egy év múlva már e nélkül a státusz nélkül kezdheti meg az iskolát!

Fontos tudni: a szakértői véleményben foglaltakat a szülő nem hagyhatja figyelmen kívül, tehát –  fellebbezés hiányában – ha abban a további óvodai nevelést javasolják, akkor a szülő nem írathatja be a gyermekét ennek ellenére az iskolába!

B.) Szülő, vagy gyám önállóan is benyújthat kérelmet, vagy az Oktatási Hivatal felületén (ohtan.oh.gov.hu), vagy postai úton (Oktatási Hivatal, Budapest, 1982). A határidők betartása itt is fontos: 2024. december 28. – 2025. január 18. között lehet ezt megtenni.

Az OH felületén ügyfélkapus azonosítással belépve lehet kitölteni a kérelmet, ebben az esetben a válasz is a kérelmező tárhelyére érkezik majd. Postai úton pedig ajánlott levél formájában érdemes beadni a kérelmet, ilyenkor a határozatot is postán fogják megkapni. Mindkét esetben figyeljenek arra, hogy egyértelműen azonosítható legyen a gyermek az adataival (név, születési idő, lakcím, anyja neve, oktatási azonosítója, óvodája), illetve a kérelmező is.

A kérelmet meg is kell indokolni, felsorolva mindazt a sajátosságot, ami alátámasztja, hogy a gyermek még egy évig óvodában maradhasson. Célszerű ezt nyomatékosítani csatolt melléklettel is, ez nem kötelező elem, de segíti az OH-t a döntésben.

Mik lehetnek a mellékletben? Óvodai fejlődési napló, szakorvosi vélemény, szakértői vélemény, (gyógy)pedagógiai vizsgálati vélemény, mindaz, ami a gyermek fejlődésmenetére, jelenlegi állapotára vonatkozhat. Az OH ezek áttekintése után vagy meghozza a határozatot, vagy kirendeli az illetékes Pedagógiai Szakszolgálatban a szakértői bizottságot, további vizsgálatra.

Mikor érdemes maradni?

Most pedig nézzük át, mik lehetnek a legfontosabb intő jelek, amik feltételezik, hogy a gyermek még nem áll készen az iskolakezdésre! Érintve lehet a testi, lelki fejlettség, szociális élet, értelmi, érzelmi élet.

1. Testileg mind a magasságban, mind testsúlyban van egy alsó elvárható határ a leendő iskolásnál. Ez magasság tekintetében kb. 120 cm, testsúlyban pedig 20-22 kg. A fogváltás elkezdődése is a testi érettség jelének tekinthető.

2. Lelki szempontok alapján fontos, hogy a gyermek érzelmi élete rendben legyen, kiegyensúlyozott, nyitott, szülőktől leválni képes, önálló személyiség legyen. A nagyon bátortalan, elbújós, idegenek előtt meg sem szólaló, visszahúzódó gyermek, de az érzelmileg mindenre nagyon hevesen reagáló, állandóan középpontban lévő, mindig győzni akaró sem „iskolakész” még. A fáradékony, nagy alvásigényű, sokat betegeskedő gyermek is nehezen fogja bírni az iskolai elvárásokat. A gyenge akarati életű, döntésképtelen kisgyermeknek, aki mindig külső döntéshozást vár, de a nagyon szertelen, játékosnak is szüksége van még érésre.

3. Fontos a szabályok elfogadása és követése is, ez kialakult szabálytudatot és feladattudatot feltételez.

4. A tanulmányokhoz elengedhetetlen, hogy stabil számfogalma legyen. Rövid- és hosszútávú emlékezete biztos legyen (versek, mesék tanulása, felidézése). Mind szóban, mind vizuálisan, a látottak alapján képes legyen sorrendiséget felidézni, sormintát folytatni.

5. Elengedhetetlen az írás tanulásához a helyes ceruzafogás, amihez viszont kialakult kézdominancia szükséges (hogy ne cserélgesse a jobb és a bal keze között a ceruzát).

6. A finommotorika (rajz, kézműves dolgok) mellett a nagymozgások, mozgáskoordináció fejlettsége is szükséges. A bal-jobb differenciálás, az irányok helyes felismerése a saját testén, síkban, a lapon, vagy térben egyaránt fontos, csakúgy, mint az időben történő tájékozódás (évszakok, napszakok, hét napjai).

7. Egyre gyakoribb a figyelemkoncentráció hiánya, amikor a gyermek figyelme csapong, nehezen tud egy-egy feladatra összpontosítani.

8. Végül: ritkán említik, pedig az iskolában nem elhanyagolható az önkiszolgálás képességének megléte (öltözködés, étkezés, testi higiénia).

Dióhéjban talán ennyi, s bízom benne, hogy segíteni tudtam a szülőknek a – bár nem könnyű – felelősségteljes, a gyermek érdekeit szem előtt tartó helyes döntés meghozatalában! Amennyiben még további kétségei lennének, állok rendelkezésükre egy átfogó, iskolaérettséget felmérő vizsgálatra! A vizsgálat után elkészült írásbeli vélemény beadható az OH-hoz a szülői kérelem alátámasztásaként